20.rész-Snoggletog+egy kérdés

Mégis ma hozom, olyan karácsonyi a hangulat!

Először is: Uram atyám ez már a 20. rész! Nagyon köszönöm mindenkinek, nekem ez nagyon sokat jelent ám! Itt lenne a Snoggletogi rész, és ha sikerül, akkor csinálnék egy kvízt/ valami ilyesmit, ha szeretnétek. Kérek szépen választ kommentbe! :)

December 24.

A mai nap után azon gondolkodtam, kinek mit készítsek. Holnap kezdődnek az ünnepek és elég jól el vagyok maradva. Abban biztos voltam, hogy Avokádó egy nagy kosár lazacot kap, csak át kell kötni egy szalaggal. Gondolom egymás sárkányát nem ajándékozzuk meg, úgyhogy ez pipa. Astrid minek örülne? Gyorsan elvetettem az ötletet, hogy neki adom anyukám szakácskönyvét, pedig az jól jönne neki.
Hát persze! Egy pajzs! Amikor tereltük a birkákat egy ráugrott és összetörte. Szóval elmentem a régi fegyverraktárhoz, és kerestem egyet, amin nem volt festés. Aztán beszaladtam Bélhangos műhelyébe, mert egy kicsit ki akartam fényesíteni, persze mindezt feltűnés nélkül. A kovács még benn volt.

-Jó estét, Bélhangos!
-Neked is, Trixi. Mi járatban vagy erre?
-Meg szeretném csiszolni ezt a kicsikét.-mutattam meg neki a kezemben lévő fegyvert.
-Szép darab. Gyere nyugodtan, ma én is egész éjszaka itt leszek.

Amint szép fényes lett, elkezdtem kifesteni. Fél füllel hallottam, hogy az ikrek innen hoztak festékes vödröket, úgyhogy kértem sárgát és vöröset, majd neki is láttam. Vörös alapon sárga siklósárkány, szerintem nem is lett rossz.
Astrid:pipa

Ki a következő? Az ikrek... nekik atombomba kellene, de olyan nem tudok csinálni (mondjuk nem is akarok). Aztán eszembe jutott, hogy volt az a Tic Tac Bumm nevezetű társasjáték, amihez járt egy bomba, persze nem igazi, de ha benyomtam egy gombot rajta akkor robbanáshangot adott ki. Ezt megkerestem, plusz tudom, hogy oda vannak érte, ezért vettem nekik egy doboz színváltós festéket.

Ikrek:pipa

Halvér....neki készítettem egy kis noteszt, amiben néhány érdekesség volt a sárkányokról, Takonypócnak szántam egy szintén élezett kardot. Hablatynál sokat gondolkodtam, de a fejem teljesen üres volt hajnali 2-kor. A zsebemben kezdtem keresni, hátha találok benne valamit, ami ihletet ad (igen, furcsa figura vagyok), és a kezembe akadt a jégszilánk, amit az erődnél találtam. Talán nyáron is megőrízné a formáját. Elkezdtem faragni addig, amíg egy Fogatlan-forma ki nem jött belőle. Akkor az ő ajándéka is megvan. Dorci...na igen. A srácokkal már napok óta összeszervezkedtünk, ugyanis ő egy sárkánytojást fog kapni. Holnap majd kiválaszthatja, hisz tudjuk, hogy ilyenkor sok anyasárkány költ, reméljük örülni fog neki.

Miután mindennel végeztem, elköszöntem, majd hazamentem és bedőltem (szó szerint) az ágyba.


Másnap

Valami bökdösött. Már megint. Mikor eldöntöttem, hogy nem ébredek fel senki kedvéért, még mindig nem hagyta abba.

-Anya!! Csak még öt percet.

Ekkor elkezdett csiklandozni, amit köztudottan nem tudok elviselni, úgyhogy nevetgélésemben leestem az ágyról.

-Au!
*sunyi nevetés*
-Ez durva volt, rossz sárkány!-tettettem haragot, de nem vette komolyan, mert nevetni kezdett. Elég érdekesen nézett ki, úgyhogy belőlem is kitört a röhögés.
-Miért keltettél fel? Unatkoztál?-rám nézett amolyan "gondolkodj már ép ésszel" fejjel.
-ODIN SZAKÁLLÁRA! SNOGGLETOG VAN!!!!!!!-kiáltottam.

Felkapkodtam a ruháimat, majd szaladtam volna a többiekhez, de egy éhes fenevad az utamat állta.
-Ne haragudj, tessék, egyél!-tettem le elé a reggelijét, mire egy fintort vágott.-Ne nézz így! Tudod, hogy ebben az évszakban nincs lazac, úgyhogy meg kell elégedned azzal, ami van.

Megvártam, míg lenyeli az utolsó falatot is lenyelte, majd megdicsértem. Ugyebár a lazac a kedvence, nem igen díjazza a pisztrángot.

Amikor kiértünk a főtérre, sok ember volt ott. Épp azon morfondíroztak, hogyan állítsák fel a fát.

-Boldog Snoggletogot! Mi történt itt?
-Neked is! Nem tudjuk, hogy csináljuk. Az idei minden eddiginél nehezebb fa. Sárkányokkal kellene vontatni, hogy fel tudjuk állítani.-válaszolták a fiúk. Észre is vettem, hogy a lányok nincsenek itt.
-Össze kellene szedni néhány erős sárkányt.-javasoltam.
-Mi szívesen segítünk!-jött oda hozzánk egy kislány, aki körülbelül hat éves lehetett. Olyan aranyos volt, nem mondhattuk, hogy menjen el. Vele volt egy idősebb lány is, és két siklósárkány.
-Köszönjük! :)

Jött még néhány segítőkész ember, és végül sikerült felállítani a gigantikus fenyőfát. Ez után következett a díszítés. Akiknek siklója volt a csapatból, az "felszögelte" a pajzsokat, mi pedig dobáltuk fel nekik. Nagyon szép lett a végeredmény:
-Hű! Tényleg nagyobb, mint a tavalyi.-mondtam.
-Ugye? Amúgy nem láttad a lányokat és Fát?
-Hogy én? Nem. Mit csinálhatnak ezek?

Nem volt idejük válaszolni a kérdésemre, mert meghallottuk Astrid vidám hangját bal oldalról:

-Jaklikőrt! Jaklikőrt tessék! Vegyenek egy korsóval ebből a snoggletogi boldogságból!

.Hát itt vagytok! Már mindenütt kerestelek titeket!-kocogott hozzánk.
-Szia Astrid! Hát ez meg mi nálad?-kérdezte Halvér.
-Hát jaklikőr! Kóstoljátok meg, isteni!
-És a pite?
-Hát...az nem sikerült olyan jól, mint előző évben. Ha rágondoltam is a hányinger kerülgetett, mert annál rosszabbat nem is ettem az előtt.-Na!
-Igyuk meg azt a ronda bűzös izét?-kérdezte Fa.
-Inkább kóstolnád meg az öklömet?
-Oh, ugyan-ment oda Takonypóc-Biztos nagyon jó.-És megitta.
Mindenkinek a kezébe nyomtak egy pohárral, majd a lány elrobogott, hogy másokkal is megkóstoltassa találmányát.
Megvártuk míg hallótávon kívülre került, majd a fiút faggattuk:
-Milyen?
-Bleah! Ez undorító!
-Ne mondj már ilyet! Beleadta szívét-lelkét, nem lehet olyan rossz.-mondta Hablaty és a szájához emelte a korsót

-Oké, ez nem volt jó ötlet.-nem bírta lenyelni, úgyhogy elment egy bokorhoz és ott kiköpte.

-És most mit csináljunk?-kérdeztem.
-Még van néhány óránk az ajándékosztásig.
-Keressük meg a lányokat!-mondta az egyik okostojás, majd el is indultunk.

Dorci háza felé tartottunk. Én leghátul mentem, és egyszer csak azt éreztem, hogy valami húz. Berángattak egy ház mögé.
-Shh!!-rivallt rám Kő és a másik szökevény.
-Mit csináltok itt?
-Astrid elől bujkálunk és te?
-Titeket kereslek. Vissza kéne menni.
-Ne! Kitaláltam egy játékot.-kérlelt Kőfej.
-Mégis mit?
-Tréfáljuk meg Hablatyot!
-Mi? Miért tegyünk ilyet?-kérdeztük.
-Hát mert nem adott nekünk szabadnapot! És amúgy sincs jobb dolgunk.
-Ez igaz.-nevettem el magam.

-Hová lett Trixi?-hallottam meg a srácok hangját.
-Az előbb még itt volt!
A kezünkbe fogtunk egy-egy jó nagy darab hógolyót és elrejtőzve mind célba vettük őket. Mindegyik fejen talált valakit, már a földön feküdtek a meglepetéstől.
-Ó, igen?! Így játszunk?!

Elkezdtünk menekülni, és egy nagy hócsata kerekedett ki az egészből. Kicsik-nagyok beszálltak a buliba, végül még Astrid is. Így telt el az idő, és kezdődött az ajándékozás. Hazarohantam az ajándékokért (kivéve Avóéért), és felrepültünk a nagyterembe.

-Boldog Snoggletogot-nyitottam be. Megint az asztalunk köré gyűltünk és mind felköszöntöttük egymást.
-Tessék.-adtam oda mindenki ajándékát. Reakciók:

-Hű! Pont eltört, ez nagyon szép!-Astrid.
-De jó, mennyi érdekes dolog!-Halvér.
-Ezazz! Robbantsunk!-Fa.
-Fessük be mindenkit! Yeah!-Kő.
-Ez nagyon szép fényes! Kösz!-Takony.
-Nagyon hasonlít Fogatlanra! Tetszik pajti? Nagyon köszönöm!-Hablaty.

Én kaptam egy nyerget Hablatytól, egy törött sisakot az ikrektől, egy saját Sárkánykönyvet Halvértől, egy koszorút Takonytól, egy tegezt Astridtól és egy plüss Fogatlant (!!!!!!) Dóritól.

Mindenki örült, csak ő volt szomorú. Ő nem kapott semmit.
-Nagy itt a meleg-tettettem.-Nem sétálunk egyet?
-De! Mindjárt megfulladok!

Egyből az istálló felé vettük az irányt. Izgatott voltam, vajon hogy fog tetszeni neki az ajándék.

-Hová megyünk?-kérdezte bánatosan.
-Csak az istállóba.
-Értem.

Amikor benyitottunk visszafordultunk és bevártuk.
-Boldog Snoggletogot!
-Azt az ajándékot adjuk neked, hogy választhatsz egy saját sárkányt.
-M-mi??? KOMOLYAN?
-Igen!
-Én...én nem is gondoltam volna. Köszönöm!
-Na, mire vársz még? Menj be!

Boldog volt, láttam az arcán.
Volt mindenféle fióka. Főleg siklók és szörnyennagy rémségek. Megsimogatta őket, de nem nyerték el a tetszését. Bolyongott egy ideje, de aztán megállt. Ahogy beértük, megláttunk egy pengeostort egyetlen fiókájával. Letérdelt, majd megsimogatta őket. Jól emlékeztem rájuk. Az anyát sebesülten találtuk néhány hónapja és itt maradt Hibbanton.

-Ő lesz az!
-Aranyos kislány. Mi lesz a neve?-tudakoltuk.
Egy ideig gondolkodott, majd válaszolt.
-Szélnyíró, mert biztosan nagyon gyors, akárcsak az anyja.
Mind néztük egy kicsit őket, és miután hatvanhatszor elmondtuk, mennyire cuki, feloszlott a csapat, és ki-ki a saját házát célozta meg.

-ÓÓ, de hosszú volt ez a nap, nem igaz? Várj csak! Van ám számodra valamim.-kíváncsian nézett rám, majd odaadtam neki a nagy kosár lazacot.-Boldog Snoggletogot!
Először rám nézett aztán vissza. Így csinált egy darabig, majd rám ugrott és össze-vissza nyalt.
-E-elég! Elég, na!
Eztán elment valahova. Mire kettőt pislantottam ott is volt, és volt valami a szájában. Letette elém. A kardom volt. A KARDOM!
-Köszönöm! De ez..??
Nem tudott beszélni, mert sárkány. Tudtam, hogy ez egy jel, és újra fel kell keresnem a csapdászok erődjét.


Szóval...ez lett volna a Snoggletog-rész. Találtam néhány képet, ami talán nektek is tetszeni fog :) Boldog Snoggletogot/Karácsonyt minden Í.N.A.S fannak!

Megjegyzések

  1. Nagyon jó lett! Várom a kövit! Szerintem jó ötlet a kvíz. :D
    Neked is Boldog Karácsonyt és sok ajándékot!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Akkor eddig 0-1 a kvíz javára.

      Törlés
  2. Boldog Snoggletogot így utólag! Legyen quiz!

    VálaszTörlés
  3. És természetesen ez is jó rész lett! :D Játkékbomba a Tic Tac Bumm-ból?XD Igazán ötletes! :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése