21.rész-Sebesült sárkány

Nagy levegő...kifúj.
Lehet, hogy tőrbe akarnak csalni, de van egy olyan érzésem, hogy ez nem így van. Ha elkapnak, nem könyörülnek rajtam és nem kockáztathatom meg, hogy az a valaki megint segít rajtam. Viszont megígértem Hablatynak, hogy mindent elmondok neki, és nem szegem meg a szavam. Holnap beszélek vele és  ha úgy látja, akkor velem jön, mert én megyek. Tudom, hogy nem fog kérdezősködni, megérti ha valamit inkább magamban tartok.

Még mindig csak meredtem a fegyveremre.
-Avokádó, hogy kerül ez hozzád? Ahj, de jó lenne ha érteném a nyelvedet!
 Már csak azért is visszamegyek, mert a saját sárkányom nem játszana össze az ellenséggel.

Hajnalban indultam a fiúhoz. Legalább kipróbáltam az új nyerget és sokkal jobb volt, gyorsabbak lettünk tőle.

-Hablaty, itt vagy?
-Még alszik.-válaszolt a törzsfő helyette.
-Felmehetek hozzá? Nagyon fontos az ügy.
-Ahogy jónak látod.

Amikor benyitottam a szobájába tényleg húzta a lóbőrt, de majd én teszek róla.
-Álomszuszék...-ráztam meg a vállát.
Megrázta a fejét és még mindig aludt. Még megcsináltam ezt kétszer, de nem jött be, úgyhogy komolyabb eszközökhöz kellett folyamodnom.
-AZ ÖSSZES ISTEN NEVÉRE HABLATY!!!!-ordítottam.
-VÁÁÁ! Apa! Még nem alu....Trixi! Te mit keresel itt?
-Egy harcra kész vikinget, de csak téged leltelek meg.-grimaszoltam hozzá.
-Akkor alszok tovább.
-Azt kérted, mondjam el az igazat, nem?
-Igen.-fordult vissza kíváncsian.
-Ez bonyolultabb, mint gondoltam. Vadásznak rám de vissza kell mennem.
-Hogy? Mi van?
-Jössz, vagy maradsz?-kérdeztem.
-Jövök.
-Út közben elmagyarázom.

Írt egy levelet, amit kiszögeltünk az aréna falára:

"Srácok,
Trixivel elmentünk jeget gyűjteni a kísérletekhez, ma Astrid a főnök, mindent tegyetek úgy, ahogy ő mond!
                                                                                                                         Hablaty"

-Jó ötlet. De itt az idő indulni.

Felrepültünk egy hegy tetejére, ott leszálltunk, és belekezdtem a mesémbe:

-Szóval: Gondolom nem vagy kíváncsi mindenki nevére, és ez nem is lényeg. Az viszont annál inkább, hogy mi történik itt. Ezek sárkányokra vadásznak, de mióta szembe jöttek velünk, azóta nem vetik meg a lovasokat sem. Azt a furcsa jeget a szétzúzott erődjüknél találtam. Hatalmas lábnyomok voltak ott, ami biztosan nem emberé. Talán egy Vörös Halál járt ott? Nem tudom, ezért hoztam egy darabkát, mert nem értettem, ha egy olyan lény járt ott, akkor miért volt olyan fagyos a hangulat. Akkor beszéltem az éjjeli tolvajról, aki nem tudom, hogy kapcsolódik ehhez az egészhez. Aztán mikor Belfegor még élt, kicsusszant a száján, hogy szállítanak valakinek....
-Azt hiszem értem. De mégis kinek szállítanak? És még egy Vörös Halál?
-Nem vagyok biztos benne, mert nem volt egyforma, csak hasonló.
-Értem, És miért is kell most oda menned, akarom mondani mennünk?
Elővettem a kardom, majd folytattam:
-Tegnap hozta nekem ezt vissza a sárkányom. Tudod, volt egy srác a hajón....-muszáj a szavamba vágnia?!
-Oh, ne is folytatsd!-vigyorgott.
-Jó, rendben, ezt megérdemeltem a tegnapiért, de inkább ne próbálkozz vele a jövőben. Szóval ő valamiért más, mint a többiek. Kirekesztik, mert nem ölt még sárkányt. Ismerős, ugye?
-Az.
-Azt is mondtam, hogy a saját fegyveremmel akarták megölni Avokádót, igaz?
-Aha, rémlik.
-Szóval ez annál a fiúnál maradt, érted már? Vagy üzenet, vagy tőrbe akarnak csalni. Nem hinném, hogy a második eset, mivel mégiscsak...
-Aha. Így minden tiszta.-mondta.
-Avó, keresd!-adtam ki a parancsot, majd az orra elé tartottam a kardot, hogy eleget tudjon tenni annak.

Mikor elindultunk, Hablaty értetlenül fordult felém:
-Avó?
-Most miért, kell egy becenév is?
-Végül is.

Nemsoká ismerős vizekre értünk.
-Mindjárt ott vagyunk!
-Ott van! Kerüljük meg!

Ugyanoda szálltunk le, mint a múltkor.
-Szerintem jobb, ha te itt maradsz.
-De miért?
-Ha egy éjfúriát találnak, akkor itt nagy hercehurca lesz.
-Hát jó, de eszednél legyél!

Az a jó öreg Hablatyos beszólás!

Egyik kőtől a másiki lopóztam, de tudtam titkon, hogy Hablatyék követnek. Nem igen tudtam ezen a helyen kiigazodni, de kisvártatva egy ismerős alakot láttam meg. Nem volt nála fegyver és az eget kémlelte. Lassan odaléptem mögé és suttogva mondtam ki a nevét.

-Rikó?
-Azt hittem már sosem érsz ide!
-Alábecsülsz. Megint. Mit akarsz?-próbáltam eléggé durva lenni.
-Úgy hallottam, kémkedni jöttél ide. Mégis miért?-kérdezte.
-Ehhez már bocs, de semmi közöd.
-Igenis van, mert a legénység tagja vagyok.
-Már nem sokáig...-mondtam sejtelmesen.
-Micsoda?
-A saját fülemmel hallottam, hogy csak azért hagytak a csapatban, hogy legyen mit enni a foglyoknak.
-Ez nem igaz! Ők nem tennének ilyet!
-Áh, tényleg nem.-kezdtem-Miért is hinnél nekem, hisz csak egy lány vagyok, aki kiáll a sárkányokért, nem igaz? Miért hagyod nekik? Miért akarsz olyan lenni, mint ők??!!
-Nem tehetek erről!-mondta fennhangon.
-Fogd már vissza magad! Még meghall valaki!-mondtam.-Hogy érted? Erről te tehetsz és senki más!
-Nem tehetek róla, hogy minden családtagom halott és ők magukhoz vettek. Vigyáztak rám, tanítottak. Lehet, hogy néha...olyanok, hisz nem is vagyok vérbeli viking, de ennyivel tartozom nekik!
-Azért tették mindezt, hogy kihasználjanak! Hidd el én tudom, milyen ha nem tartozol valahova. Én sem vagyok viking, nem ide születtem. Csak egy lány vagyok valahonnan messziről...-mondtam.-Egy cipőben járunk, de te nem vagy ilyen. Hidd el, jó emberismerő vagyok. Nem kell  ölnöd, ha nem akarsz.
-De én akarok!
-Biztos vagy benne?
-...
-Nem, ugye?-kérdeztem.
-Nézd, ez a helyes.
-Ahhj! Inkább nem is próbálkozom!-adtam fel és indultam vissza.
-Várj!
-Mi van?
-Ereték lelőtték ma reggel. Azt hiszik, elszökött.-a karjaiban volt egy sebesült rettenetes rém.
-Egek!-fogtam meg szegényt, majd felnéztem rá.
-És te akarsz sárkányt ölni? Na jó, haza kell vinnem. Hablaty!
-Itt vagyok-jött elő, mire Rikó lefagyott. Egyből odajött és megnézte szegény párát.
-Meg tudjuk menteni?-kérdeztem.
-Nem tudom. Sietnünk kell.

Füttyentettem egyet (persze nem túl erősen), mire Avó előjött és szemezni kezdett a sráccal, amikor meglátta a szerencsétlen állatot Hablatynál morogva ráugrott.
-Hagyd! Nem ő tehet róla!
Lemászott róla és odakúszott hozzám, mire megsimogattam.
-Hű...Kösz!
Én csak vállat vontam.
-Menjünk, Trixi.
-Rendben! Te meg gondolkozz el, amin mondtam.

Felugrottam a sárkányom hátára, majd elrepültünk. Otthon (Hibbanton) hazavittem a sebesültet és bekötöttem a sebét. A hasán volt egy vágás, de reméltem, hogy túléli. Gothihoz is el kéne menni orvosságért....


Közérdekű közlemények:

  • Nem tudom, lesz-e kvíz, mert egy Google-űrlaposat szerettem volna, de rájöttem, hogy nem tudom, hogy csináljam XD De valami lesz, ígérem!
  • A kis sárkányról csinálok képet ;) (ha azt nem tolom el)
  • És kérlek írjatok kommentbe, mit szeretnétek? (Képkieső, vagy amolyan "kérdezzünk a szereplőktől", tudom, az sok más blogon is van, de én benne lennék) 

Élvezzétek a szünetet!




Megjegyzések

  1. Kérdezzünk a szereplőktől! Sárkányoktól is lehet?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze! :)
      Akkor ez eldőlt, kíváncsi lennék a kérdéseitekre!

      Törlés
  2. Nekem is oké a kérdezés és várom a kövi részt.

    VálaszTörlés
  3. Trix, ez nagyon tetszett!Itt egy Nemmondjukkianevét!És nem teszek olyan jelet, mert jön a vádemelés...XD Ruhadaraaab, Trix!!! XD
    Na, folytatom is! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki, okos kislány, ne is mondd ki, mert vádat emelek XD Ruhadarab XD

      Törlés

Megjegyzés küldése