57.rész-"Remek" napok /1

Sziasztok!
Elöljáróban csak annyit szeretnék mondani, illetve megköszönni, hogy elhagytuk a 6000 oldalmegtekintést, és elértük a 10 feliratkozót! Ez egyszerűen csodálatos! Köszönöm nektek! Lehet, hogy néhány tapasztalt blogosnak ez egy elenyésző szám, de én szörnyen boldog vagyok! Jó olvasást kívánok a részhez (amit nagyon sajnálok, hogy nem tettem ki előbb :( ):




-Lássuk csak...-vettem még egyszer elő az elefánt méretűre sikeredett holmimat a táskából.-Ruha megvan, kalap megvan, napszemüveg megvan, naptej, hálózsák, egy kevés fa a tűzgyújtáshoz, sajtos-szalámis szendvicsek pipa, mi kell még?-vakartam meg a fejem.
Már nagyon izgatott voltam a nyaralás miatt, és szinte biztos voltam benne, hogy kihagyok valamit, vagy túl sok mindent viszek. Igen, néha elkap a hév, és a fele cuccra nincs is szükség.
-Fésű, nyársak...
Micsoda? Kit akarok én felnyársalni?! Mondjuk Takonypócot tuti, ha megint meg lesz bolondulva...hagyjuk csak benn! ;)
Pár perc múlva minden megvolt (legalábbis remélem). A nagyobb dolgokat a nyeregtáskába pakoltam, és a megbeszélt találkahelyhez siettünk Avokádóval, mikor ez megvolt.
-Ez annyira jó lesz!-magyaráztam lelkesen Avokádónak, aki nem értette miről hadoválok, de azért boldognak tűnt.
Mikor összeszedelődzködött a csapat, dél felé vettük az irányt.
-Arra még nem igazán voltunk. Hát akkor...kezdődik a nyaralás!-jelentette be Hablaty örömtelien, mire mindenki éljenzett a sárkánya hátán.
-Akkor üssük el az időt valamivel! Mondjuk, látok valamit, ami...fehér, és sok minden fér bele. Mi az?
-Ó, én tudom, én tudom!-jelentkezett Fafej a kérdésemre.-A felhők azok!
Megforgattam a szemem. Nem, kicsit sem az volt a megfejtés, hanem Hablaty halas szatyra, ami tele volt pisztránggal, heringgel, és egyéb nyalánkságokkal a kedvenceinknek.
-Oké, én jövök! Mi az: kicsi, szürke és épp repül?-szállt be Astrid.
Nem lehet Szélnyíró, ha kicsi! Felnéztem, és egy kis Rettenetes rémet pillantottam meg, ahogy felettünk cikázott.
-Az a kis pajkos-mutattam rá.
-Jó, az enyém következik! Magas, szép barna szemei vannak, és ha jól látom, kezd nagyon dühös lenni.
Jó ötlet volt eltenni azokat a nyársakat!
-Trixi?
-Hogy kitalálta!-lepődött meg Takonypóc Kőfej válaszán.
Ó, igazán? És az én vicceimet is értékelitek?
-Hogy szedsz le egy félkarú Jorgenson-t a fáról? Integetsz neki!-mondtam, és vártam a reakciókat. A társaság mindent tagja nevetésben tört ki, kivéve persze Takonyt (habár a vezetőnk is próbálta tartani magát).
-Háhá, nagyon vicces!
-Hogy zavarsz össze egy Jorgenson-t? Egy kör alakú szobába viszed, és elküldöd a sarokba!
-N-nem b-bírom!-szakadtak az ikrek, és még az éjfúriás sem tudott megállni egy apró, alig hallható kuncogást. De éles szemem mindent lát!
-Micsoda mókamester!-gúnyolódott a fiú.
-Trixi, ha ilyen maradsz, lehetsz a tesóm Kőfej helyett!
-Szívd vissza!-szólt rá a testvére.
-És megint kezdődik!-mondtam unottan, és kicsit előrébb repültem a többiekhez.
-Van valamilyen úti cél?-kérdeztem.
-Nem igazán, hisz nem sok szigetet ismerünk erre. De arra mintha lenne valami!-mutatott a srác az előttünk körvonalazódó zöld szigetre.
-Jé, itt voltunk tegnap!-mondtam egyrészt Avónak, másrészt magamnak,és természetesen Hablatynak.
-Hogy érted?
-Erre jártunk, amikor értem küldted Fantát-mondtam, miközben az ölemben békésen fekvő rémre néztem.
-Á, értem. Szépnek tűnik. Banda, leszállunk!-szólt hátra.

Mindenki leérkezett, és vigyorogva figyeltem, hogy mindenki tátott szájjal bámulja a helyet.
-Ez...ez...csodálatos!
-Hűű...
-Na mi van, csak nem tetszik?-mosolyogtam.
-De, ez tényleg mesés!-válaszolta Dorci.
-Nézzünk körül!-ajánlotta Halvér izgatottan. A parton táboroztunk le, mindenki letette a csomagját egy neki tetsző helyre. Amíg az ikrek kiveszekedték magukat egy két négyzetméteres alvóhelyért, én ettem egy szendvicset.
-Az micsoda?-bökött a fejével az ételre Astrid.
-Ez itt egy szalámis-sajtos szendvics. Nagyon finom, kérsz egyet?
-Miért ne?-vont vállat, és adtam neki egy agyoncsomagoltat. Segítettem neki lehámozni, majd be is nyomtuk az egészet.
-Ez tök jó!
-Örülök! És most mit csinálunk?-fordultam a többiek felé.
-Járjuk körbe a szigetet!-Hablaty.
-Keressünk új sárkányfajt!-Halvér.
-Robbantsunk!-ikrek.
-Oké, oké!-állította le a bandafőnök az utolsó választ hallva.-Talán inkább nézzünk körül.
Ebben mindenki egyet értett. Igazából nem bánom, hogy megosztom a helyet a barátaimmal, így kétszer olyan jó móka :D

Elsétálgattunk a parton, majd lassan beljebb is mentünk a szigeten. Egy kis idő után elértük a vízesést is, ami épp oly gyönyörű volt, mint amikor utoljára láttam.
A vikingek fenn élnek északon, de a forróság egyszerűen elviselhetetlen volt. De bolond vagyok! Hisz dél felé jöttünk...Szívesen megmártóztam volna a hűs tavacskában, ahová a folyás vezet, de nem hiszem, hogy a barátaim értékelték volna. Dorcira néztem, akinek egy percig tartott, míg észrevettem, hogy nagy szemekkel bámulok, aztán a tekintetemet a víz felé fordítottam utalva ezzel a vágyamra. hevesen bólogatott.
-Nincs melegetek?-kérdezte a lány az egyébként vörös arcú, lihegő társaságtól.
-Dehogy nincs! Nem tudom, mennyit jöttünk, de Hibbanton sokkal kellemesebb az idő!-törölte meg a homlokát Astrid.
-Még ez is hidegebb Magyarországhoz képest. De már megszoktam a viking klímát. Nincs kedvetek úszni egyet?-mutattam a kínálkozó lehetőség felé. Több se kellett a csapatnak, mintha csak erre vártak volna, ledobták a sisakjukat (már akinek volt), és már bele is csapódtak a tóba.
-Ez gyorsan ment!-kuncogtam, majd szaladni kezdtem én is közéjük.-JUHÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!-kiáltottam, ahogy megérkeztem. Az első gondolatom az volt, hogy én most innen kiugrok, mert nagyon hideg, de aztán lassan megszoktam a vizet.
-Na, jössz már?!-szóltam ki Hablatynak, aki épp Fogatlannal "veszekedett" valamin. Válasz nem is érkezett.
Felnevettem. Ez után következtek a sárkányok...hát...örülök, hogy nem haltam meg, amikor a kéttonnás gyíkok becsapódtak...
-De *köp* gonosz vagy!-fröcsköltem le Avokádót.
Meg mertem volna esküdni rá, hogy szó szerint kinevet, de inkább nem firtattam a dolgot.
-Na, mi van, te mihaszna hüllő, csak nem eszedbe jutottam?!-nézett Fogatlanra Hablaty, miközben az pimaszul megöntözte a gazdáját. Mindenkiből kitört a nevetés.
-Na, szerencséd, hogy most meg tudod mosni a fejed, mert ez már nyálfürdő!
-Phh, nekem mondod?
Egy kis idő után gondoltam, elégtételt veszek Takonypócon. Cinkosan Astridra kacsintottam, majd amíg az lefoglalta, én a fiú mögé úsztam. Közben Avó is csatlakozott hozzám, a víz alatt pedig felborította a szerencsétlent. Miközben én a nevetéstől, ő más miatt fuldoklott, de sebaj...
Lepacsiztam Astriddal, majd kerestem a következő áldozatomat...
Órákig voltunk ott, elkönyveltük, hogy az első nap ezzel fog eltelni. Délután, amikor már eléggé kezdett lehűlni az idő, akkor vánszorogtunk vissza remegve, szipogva, vacogva a partra, hogy mindenki keressen egy jó meleg pokrócot.
-Ez akkor i-is király volt!-mondtam, ahogy leültem.
-Egyet értek!-mutattam fel Halvér a hüvelykujját. Megkértem a drága sárkányomat, hogy melegítsen egy kicsit, ami a másik Szörnyennagyosnak is meghozta az ihletet. Eltátogott egy "köszi"-t, mire legyintettem. Ezt mondom nektek...van egy rendes Takony, és egy már nem annyira az...és még mindig nem tudok napirendre térni felette.
-Na, ha már így túljártatok az eszünkön, akkor igazán elmehetnétek fát gyűjteni éjszakára!-mondta Hablaty unott ábrázattal, mire hatalmas életkedvvel felugrottam.
-Lesz tábortűz?
-Ez most milyen kérdés? Valaminek világítania kell, és...
-Takonypóc, gyerünk!-szaladtam be az erdőbe, mire ő értetlenül utánam jött. Külön úton mentünk, Odin óvjon attól, hogy én vele gyűjtsek. Találtam jó néhány gallyat, és nagyobb fadarabot, de pechemre segítségem nem volt, így egy kisebb darab kötéllel összeerősítettem a kupacot, és megindultam visszafele. Hirtelen azonban megálltam: olyan érzésem támadt, mintha nem lennék egyedül...
-T-takonypóc?-kérdeztem félhangosan.
Ugyan, biztos csak ő szórakozik!
-Háh, Trixi, én nyertem!-hangzott a fiú hangja már messziről, ahogy a táborhoz közelítettem. Levettem a tüzelőt a vállamról, és ledobtam a földre.
-Nem igazán fair, hogy ijesztgetni próbálsz munka közben!
Furcsa képpel oldalra fordította a fejét.
-Ne vágj ilyen pofát, mert pontosan tudom, hogy te voltál!
-Ömm...Trixi...Takony már percek óta ott van...-szólt közbe Dan.
-Hogy?
-Én aztán nem ijesztgettelek, ezt sértésnek veszem! Fogadd el, hogy vesztettél!-ment arrébb büszke fejtartással. De bezzeg én több fát hoztam...
-Mi lenne, ha inkább ennénk valamit? Magam részéről eléggé jó ötlet lenne...
-Én már kidolgoztam magam-mentem a helyemre dühösen. Akkor is benne van a keze! De...ha mégsem Takony volt...akkor ki? 
Megráztam a fejem. Ez nem az a helyzet, amikor veszélyben lehetek a sárkánymentés miatt, épp vakációzok!
Már sokkal nyugodtabban kifújtam a levegőt. Úgy tűnik, ez a gondolkodási ciklus a másodperc töredékéig tartott, mert Hablaty épp ekkor folytatta:
-Tudom, nem is rátok gondoltam. Na, gyerünk, banda!-indultak meg a sárkányaikkal.
-Na, mi van, csak nem vesztettünk?-gúnyolódott a srác. Csikorgattam a fogamat, és melegen ajánlottam neki gondolatban, hogy ne provokáljon, mert azt megemlegeti.
-Most meg meghunyászkodunk? Nem is szólunk semmit a szégyentől? Háh! De itt van Takonypóc, a győztes!
-Fejezd be...-morogtam.
-Vagy?
-Vagy a te fejeden fogok tüzet gyújtani!-mérgelődtem, és mivel jobb dolgom nem volt, és nem akartam ezt tovább hallgatni, nekiálltam a tábortűznek. Mikorra a vacsora megérkezett, én már régen kész letten, és bámultam a fényébe.
-Úgy látom valaki hasznossá is tette magát-mondta a vezetőnk.
-Hát, az a valaki már nem tudta elviselni a másik valakit!-tettem csípőre a kezem, majd leültem, hogy megsüssem az ételt. Ilyenkor jött jól a nyárs, amire mindenki felhúzta a neki kellő mennyiségű halat, és sütögetni kezdtünk. Igazán hangulatos volt az egész, ahogy egyre sötétedett minden.
-Ez a nyaralás tök jó ötlet volt!-szólalt meg Dan.
-Már kijárt...sokat dolgoztunk mostanában-mondta Hablaty, mire a sárkányok helyeslő hangokat adtak ki.
-Úgy látom, egyet értenek!-mosolyogtam. Avokádó azonban hirtelen felkapta a fejét, és morogni kezdett.
-Mi a baj, kislány?-szaladtam oda hozzá. Végigsimogattam a fejét nyugtatásképp.
Ő is nyugtalan...valami itt nincs rendben.
-Mi a gond?-suttogtam, de hogy is válaszolhatott volna?
-Hé! Shh, nyugodj meg! Ne félj! Én is érzek valamit, de amikor a múltkor elfogott valami hasonló, találkoztam veled-mosolyogtam rá. Egy lehelettel kiadta magából a feszültséget, majd visszaheveredett a helyére.

Fél óra múlva már mindenki nagyban falatozott, a kedvenceink is megkapták az adagjukat, és közben történeteket meséltünk egymásnak.
-És aztán, hirtelen kiugrott a házból! Nagyon megijedtem, de csak anyám volt...-fejezte be a rémtörténetet Fafej.
-Anyád olyan ijesztő?-kérdeztem.
-Hát...ha nem eszem meg a káposztát...utálom a káposztát!-játszotta a hattyú halálát.
-A spenót ezerszer rosszabb-húztam el a számat a gondolatra.
-Bleah, ne is mondd!
-Na, oké csapat, ez egy nagyon jó nap volt! Holnap keresgélünk néhány új sárkányfaj után, ha benne vagytok-ajánlotta fel a féllábú.
Ásítva válaszoltam:
-Miért? Ti már aludni akartok? Én nem vagyok fáradt!
-Ez nagyon meggyőző volt, Trixi...
-Ahj, rendben...-adtam meg magam, és hálózsákomhoz kúsztam.
-Jó éjt mindenkinek!-mondtam, ahogy nyakig felhúztam.
-Jó éjt!-visszhangzott.
-Tudsz róla, hogy úgy nézel ki, mint egy nagy lila múmia?-kuncogott fel Dóri, ahogy a tőlem egy méterre lévő sajátjába mászott bele.
-Én sárgaként nem beszélnék!-fordultam meg, majd lassan álomba szenderültem.

Nem nagyon jött nekem össze az alvás, ugyanis szerintem egy-két óra múlva fel is ébredtem. Megpróbáltam visszatérni az álmatlanságot megelőző időszakhoz, de nem ment. Nem volt telihold, így nem értettem saját magamat. Végignéztem a csapaton (a parázs még fénylett, így láttam), ám két viking hiányzott. Hol van Hablaty és Astrid?! Mi történhetett velük? Hhj ne, mi van, ha tényleg itt volt valaki, és...
-Hihetetlen, hogy belementél ebbe. Mi történt veled?-hallottam meg Astrid hangját.
Felkaptam a fejem, és keresni kezdtem őket. Két ülő figura volt a part szélén, ültek, egész közel egymáshoz, és beszélgettek. Ki tudtam venni őket, és azt hittem, hogy dobok egy hátast tőle.
-Júúújj!-ugrottam egyet, de igyekeztem csendben maradni.
Esti romantikus cseverészés? Nagy bajban, vagy Mr. Haddock! Holnap mindent ki fogok szedni belőled ;D
Rossz szokásom a kíváncsiság. Füleltem, de semmi olyanról nem esett szó köztük, amiből arra következtethettem volna, hogy titokban zajlik valami a gerlepár között. De azért meg kell hagyni, nagyon aranyosak voltak! :)

Ám ahogy így hallgatóztam, valami megütötte a fülem. Az egyik bokor megrázkódott, nekem pedig kénytelen-kelletlen arra szegeződött a tekintetem. Szerencsére elég messze voltam Hablatytól és Astridtól ahhoz, hogy ők csak egymásra figyeljenek.
Most már tudni akarom, mi ez!
Lopakodva bemasíroztam az erdőbe. fogalmam sincs, mi lehet ez: talán egy sárkány, vagy éppen egy csapdász talált rám, de valami van itt. Lefékeztem, mert lépteket hallottam valahonnan...emberi lépteket. Meglapultam egy fa mögött, és onnan leskelődtem. Előttem tiszta volt a terep, így ismét meg akartam indulni, de hirtelen éreztem, ahogy két kéz tekeredik a szám köré. Próbáltam sikítani, rúgkapálni, lábon rúgni az illetőt, aki éppen lefogott, talán el is akar rabolni, de nem jött össze.
-Ha nem fed a csuklya, már nem vagy olyan szívós, nem igaz?-súgta a fülemhez hajolva. Felismerve a hangot egy erősebb próbálkozással letéptem magamról.
-Eret!-néztem vele farkasszemet.-Mit akarsz?!-vettem fel a lehető leggyilkosabb arcot.
-Én ugyan semmit. Csak egy üzenetet hoztam.
-Mifélét?-rántottam elő a fegyverem.
-Nyugi, kiscsaj, megmondtam, hogy nem harcolni jöttem!
-Akkor add át az üzeneted, és húzz innen!-köptem elé a fűbe.
-De harcias valaki...csak nem rejtegetsz valakit? Netán valakiket?
-Semmi közöd hozzá!-sziszegtem.
-Te tudod. Drákó egy igen fair ajánlatot tartogat a számodra.
-Na, halljuk-mondtam unottan.
-Ha feladod magad, elengedjük a kis barátnődet...és talán élve megússza.
-Hogy?-pislogtam egyet.-Milyen barátnőmet...?
-A szöszit. Jobb ha egyedül jössz, még a végén megkeressük a szigetedet...-mondta pimaszul.-Na meg a kis barátaidat...
Nem igazán tudtam, mi történhetett. Nagy levegőt vettem, és igyekeztem nem felrobbanni.
-Átadtad az üzenetet. Most tűnj innen!
-Vagy?-kérdezte kihívóan.
-Vagy eret vágok!-morogtam dühösen.
-Hé-hé! Nem kell a tettlegesség...már itt sem vagyok. Ja, és csak, hogy tudd...-hajolt vészesen közel hozzám, de nem ijedtem meg tőle-...két napot kapsz!-mondta, majd elrohant.
Nagy levegőket vettem, és nekidőltem a fának. Követtem, és láttam, ahogy felszáll a Gyilkos 2-re, és elhajóznak. Ők nem vehettek észre engem, csak fordítva. Ezek után visszarohantam a táborba, és halálfélelmek közepette próbáltam elaludni.
Tudnom kell, mi van Willow-val!

Megjegyzések

  1. Wíííííí! Ez annyira szuper lett! Jajj, szegény Willow... :( Siess aztán a kövivel! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi :D Én is sajnálom, vajon mit tettek vele :( Oké, sietek!

      Törlés
  2. Willow! Az ,,eret vágok" felkiáltáson már csak a fejemet fogtam :P közösen per pillanat a földig gyalázzuk ,,szegényt", bár, ha Willow-wal valami történik, lehet, hogy nem fogom ennyire sajnálni. Végülis, ha Stormfly lyan szépen eljászott vele, miért te tehetnék ezt más sárkányok is? Mondjuk Skullcrusher... >:D
    Mindenesetre nagyon jó lett a rész, és várom a folytatást! Mintha szeretetéhes éjfúriák hada kergetne!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sejtettem, hogy neked az tetszeni fog :D Igen, itt Eret rossz fiú, nem is hiszem, hogy megváltozik. Köszönöm szépen, sietek vele :)

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Óóó ne szegény Willow! :o
    Nagyon siess a kövivel.
    Hát igen egy kis lágy Hiccstrid a nap végén. :)

    VálaszTörlés
  4. Szegény Willow 😢 nagyon jó rész lett várom a kövit.

    VálaszTörlés
  5. Ez. Fájt. XD
    De komolyan, honnan szedsz ilyen szóvicceket?
    Hiccstrid *-*
    És mivel most értem utol magamat (meg a blogot), véleményt fejtek.
    Szóval, Rikó egy sárkányvadász, aki pálforduláson vesz részt, és ehhez igencsak közöd van. Hmm. Kezd egyre jobbam tetszeni a Trikó shippelés xD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. XD Nem tudom, ez csak úgy jött :D *sóhaj* Emberek XD Mi ez a Trikó láz? Senki sem shippeli Trixit Takonypóccal? Hát mi ez már? (Csak szórakoztam, SEMMI nem lesz az előbbi kettő között) Oké, ti tudjátok :)

      Törlés
    2. Az utóbbi shippnek jobban örülnél? Bár... Takonypóc mostanában tényleg elég jófej... lehet hogy pártot váltok xD

      Törlés
    3. De vajon miért jófej? ;) Shippelhetsz bármit :D (A Trixlout-nak nem adok sok esélyt XD)

      Törlés
  6. Szia nagyon jó lett! Lili vagyok új olvasó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, nagyon köszönöm! Örülök, hogy idetaláltál :)

      Törlés
    2. Szerintem elég ötletesek az írásaid. Én is szoktam sztorikat írni.

      Törlés
  7. Trixi,ez nagyon jó lett! :D
    Hmm, vajon mi lehet Willow-val...?És mért érzem azt, hogy én már hallottam ezt a fárasztó (már bocs, nekem ehhez késő van XD) szóviccet? :D
    Hicstrid! Juhéj! *-*
    Végszónak mondanám: mi az, hogy Fafej nem szereti a káposztááát...? :P A káposztát szeretjük! XD
    Tényleg jó lett! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. XD köszönöm, Skira! Háááát... idiótákkal vagy körülvéve, na! Hiccstrid! Eh... hát... Fafej nem szereti a káposztát...

      Törlés

Megjegyzés küldése