67.rész-Patthelyzet /2

EI: Sziasztok, sok késéssel bár, de meghoztam a következő részt! Nagyon köszönöm a segítséget Kledirnnek! Jó olvasást! :D



*Rikó szemszöge*


Láttam, hogy a lány egyre rosszabb állapotba kerül. A következő pillanatban hirtelen összecsuklott, én pedig gyorsan utána kaptam.
-Trixi? Trixi, hallasz engem?-ráztam meg egy kicsit, de nem kaptam feleletet. A lány nem volt magánál.
De mi történhetett vele?! 
-Trixi!-próbálkoztam még egyszer. A feje kicsit előrebukott, karjai teljesen elernyedtek. Megfogtam a csuklóját, hogy megvizsgálhassam a pulzusát. Gyengén, de éreztem. Valami nagyon nagynak kellett történnie, ha képes volt Őt kidönteni. És ötletem sem volt, mi lehetett az, azok után, hogy túlélte a robbanást.
Egyet viszont biztosan tudtam: valamit tennem kellett. Nem azt, amit Drákó csinált volna ebben a helyzetben. Nem akartam bántani, főleg nem most. Éreztem, hogy segítenem kell neki.
Gyorsan körbenéztem, jön-e valaki, és mikor megbizonyosodtam róla, hogy mindenki az őrségváltáson van, óvatosan megmozdítottam a lány kimerült testét, majd jobb ötlet híján ölbe vettem. Akkor viszont imádkoztam, hogy ne ébredjen fel, mert gazdagabb lettem volna néhány sebhellyel, az halál biztos.
-Az istenek legyenek velem...-sóhajtottam, ahogy lassan megindultam. Trixi egyre gyorsabban fújtatott. Volt egy olyan érzésem, hogy megmérgezhette valaki. Erre a gondolatra kicsit begyorsítottam, majd kiszemeltem a hajót, ahol a gyógyfüveket tartjuk. Halkan lépkedtem a fapallókon, mikor megpillantottam Ethant. Gyorsan elhúztam mellette, mielőtt észrevehetett volna, végre beérve a hajóba. Trixit az asztalra ültettem, nekidöntve a falnak. Felsóhajtottam, hogy legalább idáig eljutottunk ép bőrrel, de a dolog nehezebb része csak ez után jött.
Fél szememet a lányon tartva az egyik iratkupachoz léptem, és turkálni kezdtem a lapok között. Valahol ott kellett lennie annak az oldalnak, amit kerestem. Meg is találtam. Az általunk ismert összes méreg benne volt, ellenanyaggal együtt. Már csak azt kellett volna tudni, hogy melyik a megfelelő.
Lassan megfordultam, és Trixihez léptem, kezemben a papírral. A bőre ijesztően sápadt volt, a szívverése nem változott, viszont kezdett kihűlni. Körbenéztem, de semmi nem volt a közelben, amit ráteríthettem volna. Ez új volt. Méregtől még nem láttam senkit sem kihűlni.
Azért összehúzott szemöldökökkel kutatni kezdtem valami használható után. Gondoltam, hogy egy sima főzet is megteszi, de a lány hirtelen hörögni kezdett.
-Trixi!-siettem mellé ijedten. Még mindig ájult volt. Mintha levegőért kapkodott volna.
-Bírd ki még egy kicsit...-csitítottam, de sokat nem használt. Amikor újra lecsendesült idegesen tértem vissza előző munkamenetemhez. Gyorsan lenyugtattam magam, hogy tudjak koncentrálni. Hála Odinnak, mindent találtam, amire szükségem volt. Néhány perc után remegő kezekkel lépem újra hozzá, fogva a tálat. A gyógyfüves víz enyhén gőzölgött benne.
-Na lássuk... - suttogtam, és lassan megemeltem a lány fejét az állánál, majd az ajkaihoz érintettem a tál szélét, és óvatosan a szájába öntöttem a folyadékot, amíg egy csepp se maradt.
-Működnie kéne...-húztam el a számat. Kezdtem azt sejteni, hogy keményebb méreggel lehet dolgom, mint elsőre gondoltam. Meglepetésemre azonban a pulzusa ismét erősödni kezdett, a bőre lassan visszanyerte eredeti színét. Halkan felnyögött, feje oldalra csúszott. És végre kinyitotta a szemeit.


*Trixi szemszöge*


Csak annyira emlékeztem, hogy zuhanok, ez után minden sötét volt. Lassan kinyitottam a szemeimet. 
-M-mi történt...?-kérdeztem, majd sziszegve a fejemhez kaptam.
-Azt én is szeretném tudni...-sóhajtott fel mellettem valaki, akinek egyből felismertem a hangját.
-Rikó?!-nyúltam a kardomhoz, és le akartam huppanni az... asztalról (?), de valami éles fájdalom hasított a vállamba. Pontosan oda, ahová a sebet kaptam...
-Nyugi! Nem vagy abban az állapotban.
-M-milyen állapotban nem vagyok?-kérdeztem furcsán.
-Eléggé legyengültél az előbb...-fürkészett.-De azt hiszem már jobban vagy. Hogy érzed magad?
Felvont szemöldökkel meredtem rá. Magát a kérdést sem értettem. Aztán eszembe jutott a helyzet, amiben elvesztettem az eszméletemet. Vagyis látott elájulni.
-Hogy érezném?
-Jó kérdés. Ezt én sem tudom. Sosem láttam még senkit olyan állapotban, mint téged az előbb...
Pislogtam néhányat, és megrezzentem egy kicsit. Őszintén, zavart, hogy semmit sem észleltem magam körül az utóbbi percekben.
-E-ezt hogy értsem? Mit csináltam?!-kérdeztem idegesen.
-Elég ijesztően viselkedtél. Egy ponton majdnem megfulladtál.
-Hát ez... remek... és... elmondanád, hogy mit keresek itt?-néztem körbe. Nagy valószínűséggel egy hajón voltunk. Ökölbe szorítottam a kezeimet, de el is engedtem, mikor rájöttem, hogy ez nem egy börtönhajó. Minden tele volt illatos gyógyfüvekkel.
-Te semmit. Én az ellenanyagot kerestem. De nem volt meg a megfelelő... csoda, hogy ez visszahozott...
-Milyen ellenanyagot?!-csusszantam le az asztalról fintorogva.
-Valaki megmérgezett... fogalmam sincs, mivel. Ilyet még nem olvastam sehol.
-Aha... mi van?!
-Én se értem... -fordult egy papírkupachoz. Valamit keresett.
-Engem nem mérgezett meg senki!-förmedtem rá.
-A jelek nem ezt mutatják...
-Milyen jelek? Miket hordasz itt össze?!
-Tudatzavar... ezt is fel kell írnom...-vett elő egy darab pergament, meg egy szénceruzát.
-És te még szórakozol is rajtam?
-Nem szórakozok!-nézett rám komolyan.-Ha tudni akarod, mi történt veled, akkor kérlek, hagyd, hogy tegyem a dolgom!
-M-miért akarsz te segíteni? Majd én megoldom, az én dolgom!
-Ó, igen, láttam hogy oldod meg...-suttogta.
-Talán azt hiszed, nem lennék képes rá?!-emeltem fel a hangomat.
-Ha nem szeretnél lebuktatni mindkettőnket, akkor légy szíves halkabban akadj ki!
Gyilkos pillantást vetettem rá. Olyat, ami sejteti, hogy ha nem fejezi be az okoskodást, én orrba vágom...
-Én nem azt mondtam, hogy nem lennél képes rá. Valami nagyon erős mérget kaphattál. 
-De nem érted, hogy senki nem mérgezhetett meg?!
-Akkor nem segített volna a kamillafőzet.
-Kamilla?-kíváncsiskodtam.
-Igen, azt hiszem ez a neve. Egy árus hozta délről.
-Mindegy... 
-Biztos vagy benne? Senki nem tett valamit az italodba, vagy szúrt meg egy furcsa pengével?
-Ne-kezdtem bele, de egyből le is fehéredtem. Magam előtt láttam a csuklyás dühös szempárát, majd a mozdulatot, ahogy a vállamba döfi a fegyverét. Zavartan leszegtem a tekintetem.
-M-mi az?
-A ti emberetek volt...
-Ki?-vonta föl a szemöldökét.
-Ne is tagadd! Ti akartatok rajtam ütni! Így van?!-morogtam, és már a kardom markolatán volt a szemem.
-Trixi, miről beszélsz?
-Ó, tudod te azt! A csuklyás harcosról, akit rám küldtetek, ti senkiháziak...-mondtam olyan sötét hangnemben, mint még soha. Éreztem, ahogyan a szememből süt a gyűlölet, és a harag.
-Csuklyás harcos? Mi van?!
-Tudtam... tudtam, hogy nem kellett volna ott lennem azon a szigeten!
-De ott voltál! Hogy átverj, nem igaz?-tette karba a kezeit.
-Mivel is?
-A hamis Sárkányszemmel, mi mással? Előadtad a meggyalázott lányt, akit mindenki elhagyott a "halála" után!-mutogatott az ujjaival.
-Nem így van? Nem gyaláztatok meg elégszer? Nem kellett csalódnom ezerszer? Nem kellett bujkálnom előletek, és végignézni, ahogy miattam hurcolják el a legjobb barátaimat?!-rivalltam rá. Nem szólt semmit.
-Miért nekem mondod ezt? Nem én akartam ártani neked! Drákón kívül SENKI nem tudott a hajóról!
-De ha TE nem szítod a tüzet, akkor ez nem történt volna meg!
-Ez igaz...-adta meg magát elhalkulva.
-Akkor miről is beszélünk? Ki a csaló?
-Nem csaltam, Trixi... azt tettem, amit helyesnek láttam... és már tudom, hogy hiba volt...-sütötte le a szemét.
Értetlen, de leginkább kíváncsi szemekkel fürkésztem az arcát, és a szemeit, amikkel most nem akart, vagy nem mert rám nézni. A hangja is más volt. Nem tudom, miért, de más. Halkabb, és fájdalmasabb. De leginkább őszintébb.
De én, a harcos szellemű, és bosszúvággyal megtelt haragos vikinglány természetesen nem álltam meg ennyinél.
-Ha hiba lett volna, nem követted volna el még egyszer...-sziszegtem.
-Mi?-nézett fel.
-Csak te tudtad, hogy élek... szépen elmondtad Drákónak... aki rám küldte az emberét...-vizsgáltam meg valami füvet-...igazam van, vagy igazam van?
-Nincs igazad-közölte egyszerűen.
-Ugyan már... 
-Honnan veszed, hogy beszéltem?
-Ismerlek...
-Ezek szerint nem.
-Rikó, nem vagy te egy bonyolult srác... Mindig ahhoz mész, aki jobbat ígér, nagyobb rangot, több elismerést... Pontosan olyan kétszínű tahó vagy, mint bármelyik sárkányvadász...
Láttam, hogy ezen megrökönyödik egy kicsit. Tudtam, hogy ez betalált. És hogy igazam van.
-Nem az voltam, aki vagyok!-mondta.
-Igen... mert régen tényleg más voltál. Akkor egyszer még segítettél rajtam, nem emlékszel?-jutott eszembe, amikor először találkoztunk, engem pedig egy ketrecbe zártak Avóval. Ételt csempészett be nekem. (Emlékeztető: 13. rész)
-Akkor még hittem abban, hogy nem vagy olyan, mint a többiek... de természetesen hátba szúrtál...
-Emlékszem...-fixírozta a talajt fájdalmasan.-Igazad van... de többször segítettem neked, mint gondolnád...
-Igen, segítettél cellába kerülni!-korholtam.
-Nem! Én már rég nem ártottam neked! Sem véletlenül, sem szándékosan!
-Persze, hogy nem! Azt hitted, meghaltam!
-Ha nem robbantál volna fel sem tettem volna...
-Hazudsz! Ezerszer megtetted volna! Drákó elismeréséért, vagy akárkiéért!
-Veled ellentétben én tudok változni! Te ugyanaz maradtál, vagy, ha lehet még mélyebbre süllyedtél!
Elpattant a cérna. Ez fájt. Nagyon fájt. Azt mondta, nem akar többet ártani nekem, mégis ő döfi a legnagyobb tőröket a szívembe. Ugyanannak látott. Egy elkényeztetett fruskának, aki nem látott a saját szemétől, és vakon rohant csapdából csapdába. Leginkább az övéibe. Nem voltam más a szemében, mint egy gyerekes kislány...
Nem gondolkodtam. Nem én irányítottam. A jobb kezem magától elindult. Fel akartam pofozni. Hogy fájjon neki, és rájöjjön, kivel packázik. Ki akartam tölteni a dühömet. De mielőtt elcsattanhatott volna, egy erős kezet éreztem a csuklómon. Elkapott, és nem engedett. Ki akartam húzni magam a szorításából, de nem ment.
-Ha ennyire utálsz, akkor mégis miért segítesz? Miért szórakozol itt mindenféle főzettel, meg ki tudja mi a halállal, ha egy utolsó senki vagyok a szemedben?!
-Mert én tartoztam ennyivel! Akármilyen kegyetlen és arrogáns is vagy, megmentetted az életem kétszer is!
-Mit számít? Semmi értelme nem volt...
Ekkor kintről kiáltások hallatszottak. Vadászok voltak, és a katapultokhoz rohantak. 
-Akkor majd megmutatom, hogy nagyon is volt értelme... Akárki is mérgezett meg, nem a mi emberünk volt. Nem ismerek ilyen hatású mérget-engedett el végül. Komolyan, és mélyen nézett a szemeimbe. És ez megrendített. Nem tudtam, mit higgyek. Hátráltam, majd a kijárathoz siettem. Megvártam, míg mindenki eltűnik a színről, majd a fejemre húztam a sötét csuklyámat. Vetettem rá egy utolsó pillantást, mielőtt kirohantam volna. Hamar elvegyültem az éjszakában.

Az első ismerős arc, akiét megpillantottam, Nadiaé volt. A lány hamar kiszúrt. Hiába, régóta ismert. Előrántotta szegecses korbácsát, és pont mellettem csapott le vele.
-Szép... de a végén el ne találj vele...-suttogtam.
-Nem akarlak... Astrid Hablattyal, már el is indultak vissza Hibbantra. Viszont kiszúrták Valkát, amikor utánuk ment. Hárman maradtunk. Midnenhol kerestünk! Hol voltál eddig?
-Öhm... részletkérdés!-löktem rajta egyet.
-Egyébként nincs sok értelme harcolni, mivel nincs itt senki rajtunk kívül...
-Ez igaz-engedtem le a fegyveremet.-Mondd, Nadi, nem láttad Avokádót?
-Nem ment veled?
-Túl feltűnőek lettünk volna. Régóta nem láttam. Vagyis... fogalmam sincs mennyi ideje....
-Jobb, ha megkeressük!-indult el, én pedig követtem.-Aruna kívül vár. Jobb, ha nem találnak rá.
-Lőnének az álcának!-tetőztem.
-Neked nem kéne rejtve maradnod?-kérdezte.
-Ha igaz, amit sejtek, akkor már úgyis nyitott könyv vagyok. 
-Akarom tudni?
-Nem igazán...
Ketrecek mellett siettünk el. Mögöttünk felhangzottak az ismerős kiáltások. Bár nem tudhatták, hogy mi ott vagyunk, felénk üldöztek néhány sárkányt. Bár... ha Rikó tudott rólam.
-A kénköves ménkű!-morogtam.
-Mi az, Trix?
Nem válaszoltam, csak begyorsítottam. Én akkor már biztosan tudtam, hogy átrendezem az arcát ennek a srácnak. Fúúú...
Egy fekete árny suhant el mellettünk.
-Trixi! Kedves tőled, hogy beszállsz a buliba! Azt hittük, már elragadtak!-röhögött fel a szőke.
-De vicces kedvében van valaki!
-Te mindjárt nem leszel!-meredt egyenesen előre. Láttam, amit ő. 
Avokádó... ketrecben.
-Én úgy megrúgok valamit...-fortyogtam. Összeszorult a szívem, ahogy megláttam a társamat. Ki akarta harapni a rácsot. Ma már másodjára éreztem azt, hogy elborul az agyam. Olyan gyorsan rohantam, mint még soha.
-Trixi megőrült? 
-Trixi megőrült...
Talán igazuk volt. De nem bírtam tétlenül nézni, ahogyan a sárkányom szenved. Nem érdekelt, hogy most fedem csak fel magam igazán. Senki, és semmi a világon. Egy vadász épp ostort vett elő.
-EDDIG, ÉS NE TOVÁBB!!!-ordítottam, és fegyvert rántottam. Kiütöttem a nagydarab férfi kezéből a bőrostort.
-Mit művelsz?!
Avó idegesen fújtatott. Mutattam neki egy kézjelet, hogy megnyugodjon. 
-Kapjátok el!
Szerencsém volt, hogy még a fedett arcomtól nem jöttek rá, ki vagyok, mert akkor lett volna rossz világ. Hiába, nem voltam még elég erős. Egy embernek tudtam komolyabb sérülést okozni, a többit könnyebben sebesítettem. Kettő lefogta a karjaimat, egy lefegyverzett. nem ismertem őket, de nem is voltak szimpatikusak. Ekkor értettem meg, mekkora őrültséget csináltam. Most rájönnek mindenre. 
-Tömlöcbe!
-Állj!-hallottam meg egy furcsa hangot, és egyből a jövevény felé kaptam a fejem. Amennyire csak lehetett, hátrahőköltem. Egy számomra ismeretlen férfi sétált Drákó mellett egyenesen felém. Láttam, hogy körülöttem mindenki megmerevedik. Nadia és Willow ijedten lapultak a sötétben.
-Előbb lássuk, kivel van dolgunk...-lépdelt felém a fiatal férfi, akinek a tekintete a lelkembe égett. 
-Oberon, épp jókor érkeztél!



És ő lett volna az a bizonyos karakter, akit annyira tartogatok nektek! Már most megmondom, hogy ti utálni fogjátok, de ő a kedvenc kitalált gonoszom :P 
Remélem tetszett nektek a rész. Igyekszem haladni a következővel. A Halloweeni különkiadásról annyit, hogy... haladgat, de szerintem jövő Halloweenig sem végzek vele XD Nagyon kevés időm volt írni mostanában, Klednek, meg a délutáni másfél órás alvásomnak köszönjétek, hogy rá tudjam venni magam erre XD
Sziasztok! :D

Megjegyzések

  1. *Kled csak néz, Kled csak vigyorog, Kled néz maga elé és vigyorog, mint egy pszichopata*
    Fúúúú, teeee..... Hát erre.... megérte várni *-* ANNNNNNNNYIRAAAAA CUKIIIIIIIIIK <3 <3 <3 <3 <3
    TRIKÓ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Én, én.... FELVÁSÁRLOM A SZIBÉRIAI ZÁSZLÓKÉSZÍTŐ CÉGET!!!!!!!!!!!!!
    Esküszöm, csináltatok egy trikót, amire rá lesz írva, hogy "I ship it" XDDDDD
    Awwwwwwwww......................
    Awwwwwwwww......................
    Figyelj, Trix... ezek után KÖVETELEM, hogy leírd nekem AZT a jelenetet előre, mert AKAROM!!!!!!!
    Imádom..... imádom.... kiakasztóan cukik..... ha nem jönnek össze itt valakik meghalnak ;)
    Szóval... jön a "Siess a folytatással" monológ.... nos kezdjük - EBBEN A SZENT PILLANATBAN (miután persze befejeztük volna a Sárkányvért XD) KÉREM A FOLYTATÁST, KÜLÖNBEN... bemásoljam azt a fenyegetést? Bemásolom. Csak, hogy a többiek tudják, Kled miket tudhat...
    "Hogy szakadnál ketté, nyelne a föld, kerülnél a Valhallába, gyújtana fel Avokádó, cikizne Rikó, vágna fel Oberon, égetne meg Astrid, rázna fel Siri, taposnának el a morajszarvak, hibernálna Alzira, képzeltetné azt veled Damien, hogy egy két éves vijjogó kislány vagy, szakadna rád az ég, csinálnának belőled tűpárnát a siklók, ásna el Enikő, kapnának el Skira árnyékai, rázna meg Teszla és Lucifer is, rágna be rád Xypia, sértenéd meg Anti-Hajnit, ülnél kaktuszba, ülnél a lángoló Avokádón nyereg nélkül, lázadna fel ellened Fanta, idegesítene egyfolytában Viharbogár,vennék el tőled a sárkányfüvet, lopnák el a kardodat, sétálnál egy dühös Vörös halál fészkébe, kapna el Drákó Vérdung és *nemírjukleaspoilertdenagyoncsúnyadolog*!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *Trixi csak vigyorog, Trixi csak szakad a röhögéstől*
      Ugye jól sejtem, hogy indulsz az év kommentje címért, drága tesókám?! Te... jobban kiégtem ezen, mint az egész. Telefonos. Reakciózásodon. ember... TE NORMÁLIS VAGY??!!! XDD NEM!!! A szibéria cég az enyém, SOSE vásárolhatod fel, nincs az a szőrme!!!! Sohaaaaaa! XD
      AZT a jelenetet majd megkapod, kb... *számol* 7 rész múlva, igen, kivárod :P Cukik?! Én nem vagyok cuki, én vérszomjas vagyok, kikérem magamnak, ásd el magad! XD Valaki meghal, bizony :P (Amúgy tudod, hogy én is akarok csináltatni egy trikót, amire az van írva, hogy "FOREVER" XD) Ez komoly XD Névnapomra kell :P Jó, oké, sietek, DE MI AZ, HOGY OBERONNAK NEM ÖRÜLSZ??!!! Az én Oberonomnak?! De óóóóóó :/ XD Örülök, hogy tetszett a "romantikai tehetségem", ami itt ki is fulladt (te tudod, hogy ez csak a felszín XD). Na igen, ezt a fenyegetést kérem szépn azért kaptam, mert azt mondtam, hogy (mit is? XD) Mindegy, valamit a Suttogókba XD Nade Kleeeed, nem spoilerezüüüüüünk :P

      Törlés
    2. Kledirn... És a ,,figyeljék minden mozdulatodat a sarokból Flake sárgán égő szemű árnyai/szellemei"? XDDD

      Törlés
  2. ...
    ...
    ...
    OBERON!!!!!
    Trixi... Ajánlom, hogy siess.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó jajj, kezdek félni...
      NA VÉGRE, hogy valaki értékeli azt a pszichopata állatot!!!! Oké, sietek, Flake, és köszi XD

      Törlés
  3. Trikó *.* És Oberon karakterére nagyoooon kíváncsi vagyok *.* Siess a kövi résszel *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nagyon bírom a pasit *.* Ahogy tudok, gépelek :D

      Törlés
  4. Trikó!!!!!!!!!!!!!!!!!!! *-* Draggg olvad...(szivacsot valaki,pls XD) Elküldted volna Rikót a Valhallába pedig aranyos is tud lenni. *-* Trikó <3
    Trixi megöltél engem. Kíváncsi lettem Oberonra!
    Siess a kövivel ahogy csak tudsz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs nálam szivacs XD Aranyos...? Ugye megbeszéltük, Draggg, hogy a név puszta leírásáért is halál jár, te még le is arayosozod?! Szégyelld magad, kislányom! XD
      Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :D
      Defibrilátor XD Oberonra legyetek is kíváncsiak, ő az egész történet kulcsfigurája XD
      Sietek! :D

      Törlés
  5. Triiiixxiiiiii.... *mily meglepő, vigyorog*
    Először is, bocs, hogy csak most tudtam elolvasni XD
    Másodszor.
    TE JÓ CSIRKEÍZESÍTÉSŰ MAGGILEVESKOCKA!!!!!!!!!!!!!!!
    Hát aaannyira cukik, hogy elolvadok. *-* Draggg, ide a szivacsodat XD
    És itt van végre Obikaaa :D Csak hogy megnyugodj, én is bírom a pszichopata állatokat, talán a közös vonások miatt...XD Mindenesetre:
    Ha nem hozod hipersebességgel a következő részt, fellógatlak egy fára.Fejjel lefelé.Egy laptoppal a kezedben, hogy tudjál írni.Aztán meg alád tennék egy jó nagy tál gofrit, úgy, hogy lásd.Tejszínhabbal.Csak hogy szenvedjél.Aztán a végén, ha kész a rész, elgondolkozok rajta, hogy leszedlek. XD (ugye, érzed a szeretetet? XD)
    (Ui.: Trikó-zászlócska rendelés, öt kamionnyit kérek szépen *-*)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...
      Kék csibe... XD Obinak kell egy rajongói klub XD Te nagyon gonosz vagy, Skira... ez tetszik! Oké, felírtam, a vételár a Suttogók végigolvasása :P

      Törlés
    2. Értettem, főnök! :P (a gonoszságról annyit, hogy fejlődök köztetek, muhahaha XD)

      Törlés

Megjegyzés küldése